Fejér megye történelmi érdekessége

Fejér megye történetében számtalan érdekes dolgot fedezhetünk fel. A területe már az ősidők óta lakott volt, számtalan régészeti lelet is erről tanúskodik. A nagyobb telepek, földvárak már a bronzkorban megépültek. A megye időszámításunk előtt az első században Pannónia provinciája lett. A rómaiak több útcsomópontot is kialakítottak itt. Ezek után érkeztek meg az avarok. A hanyatló időszakában lévő megye területének érdekessége, hogy ebben az állapotban találta meg a honfoglaló magyarság.

Központi fekvésének köszönhetően, a fejedelmi törzs szálláshelye lett. Géza fejedelem Fehérvárt választotta központnak. Az államalapítás után, I. István, királyi vármegye székhelyének nevezte ki Fehérvárt. A középkori magyar állam idejében nagyon fontos szerepet kapott, hiszen több uralkodó koronázási és temetkezési helyévé vált. Elsőként 1009-ben említik meg az oklevelekben Fehérvár jelenlétét. A 14. században már királyi vármegyévé alakult át a terület. Ekkor jelentek meg a megye alispánjai, szolgabírái, akik a hatalom képviselői voltak. A honfoglaló magyarság mellé még érkeztek besenyők, majd a kunok. A török megszállás alatt, nagyban megcsappant a megye területén élők száma.

Székesfehérvár elfoglalása után, a megyét Veszprém és Komárom megye fennhatósága alá csatolják. A törökök három részre osztják a megye területét. A török felszabadulást követően Fejér megye újra átszerveződik. 1703-ban visszanyeri a szabad királyi városi rangját és jogait. A megfogyatkozott lakosság helyére magyar, német és szlovák telepesek érkeznek, de etnikailag a magyar népesség dominál.