Székesfehérvár környéki látnivalók: Iszkaszentgyörgy

Székesfehérvár környéki látnivalók bőven akadnak, például Iszkaszentgyörgyön. „A királyok városa” -ként is emlegetett Székesfehérvár – régi nevén Alba Regia – Fejér megye székhelye, megyei jogú város. Hazánk egyik legrégibb, leggazdagabb történelmi múlttal rendelkező városa.

A Székesfehérvártól alig tíz kilométerre fekvő Iszkaszentgyörgyön számos turisztikai gyöngyszem és természeti csoda is látható: az odalátogatók többek között megleshetik az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastélyt, a Duzzogó-fürdőt, illetve a Piramita-hegyen található Csillaghegyi kilátót és a faszerkezettől pár méterre található kőasztalt is. Utóbbitól néhány apró lépésnyire csúcsosodik az ég felé egy kővel kirakott gúla, amely tíz méteres magasságával történetesen Magyarország egyetlen kőpiramisa.

Iszkaszentgyörgy piramis

Ha havas piramisra kíváncsi valaki, elég, ha beül az autójába, és elautózik a Fejér megyei Iszkaszentgyörgyre, ahol – s ezt Magyarországon kevesen tudják – hazánk egyetlen kőpiramisa található. Iszkaszentgyörgy szélén, csendes, békés környezetben, kisebb séta után jutunk fel a Piramita-hegyre, ahol egykoron Pappenheim Szigfrid gróf által építtetett 10 m magas piramis állt. A piramis a legenda szerint a gróf egyik magasrangú rokonának állított emléket, aki beleszeretett egy cselédlányba, de mivel a szerelmet a főúri család nem nézte jó szemmel, a férfi önkezével véget vetett életének. Az Iszkaszentgyörgy piramis ott épült, ahol eldördült a halálos lövés. A kőpiramist aztán 2014-ben a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. építette újjá, amely egy modernebb változata lett az eredeti emlékműnek.

Székesfehérvár környéki látnivalók: Iszkaszentgyörgy kastély

1870-ben Bajzáth József unokaöccsének lányának házassága révén került a Pappenheim grófok birtokába a kastély, jelentős átépítése gróf Pappenheim Siegfried nevéhez kötődik. Az épület nyugati végéhez délről egy emeletes folyosó kapcsolódik, amelynek emelete fedett volt, de kőpillérekkel tagolt oldalai eredetileg nyitottak voltak. Ez egy kör alakú épületbe vezet, melyet társalgóként használtak. Az új épület nyugati végéhez észak felől csehsüvegboltozatos, illetve fiókos dongaboltozatú helyiségeket kapcsoltak, a barokk kaputorony vonalában egy átjáróval. Ehhez merőlegesen kapcsolódik az istállószárny. A központi kastély földszintjén lakott a gróf és a grófné 3-3 szobában (háló-szalon-dolgozó), az emeleten volt az ebédlő, egyik oldalán a díszes berendezésű gazdag könyvtárral. A házaspár 4 gyermeke részben a régi, részben az új szárnyban lakott. Az új épületben voltak a vendégszobák és egy második könyvtár is. A keleti mellékszárnyban konyha, mosókonyha, vasalószobák voltak.

A kastélyhoz park is tartozik, amely teraszos kialakítása egyedülálló volt Fejér megyében. A Schusstig főkertész által az 1900-as évek elején tervezett kert számtalan növénykülönlegességet is tartalmazott. A parkot francia mintára tervezték, melynek jellemzői a szimmetrikus elrendezés, geometrikus terepformák, nyírt sövények, fasorok és sok-sok kerti építmény (támfalak, lépcsők, medence, diadalív) és szobrok. Magyarország egyetlen „formal garden”-jét 1991-ben a műemlékvédelem felmérette.